Ugrás a tartalomra

Zsinagóga, Pécs

leguan küldte be March 14, 2010 időpontban
Hely/kategóriák
Létrehozás
1868
Létrehozás intervallum
- 1868

Már a török hódoltság idején is éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét  másnapján Radonay Miklós  püspök  vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a város falain belül csak katolikus vallású embert engednek letelepedni, s e fogadalmukat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, gróf Széchényi Ferenc Pécs királyi biztosa mindent megtett a rendelet érvényesülése érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság lélekszáma. 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatti Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában építettek zsinagógát.

A 19. század második felében, főleg a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indult, önbizalmat és reményt adott az izraelita vallás egyenjogúsításáról szóló 1867:XVII. tc. megjelenése, remény volt a megkapaszkodásra, a letelepedésre, a beilleszkedésre és saját intézményrendszer kiépítésére (templom, iskola, temető). A pécsi kétemeletes zsinagóga (amely a Dunántúl legnagyobb zsinagógája) Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján épült, felépítése 120 000 forintba került, ebből 64 000 forintot a hitközség tagjai hoztak össze előre megvásárolva az üléseket, a bekerülési költség másik felét kölcsönből fedezték.

Cím

Pécs
Kossuth Lajos tér
Magyarország

Hosszúsági és széleségi fokok